Căutare

   Székelyudvarhelyen tartotta a hét végén II. kongresszusát a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). A 153 küldöttet 12 területi szervezet delegálta, képviselve volt Erdély legtöbb régiója. A kongresszuson részt vett Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke, dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Zoe Petre, Emil Constantinescu volt államelnöknek a tanácsadója, a Népi Cselekvés Pártjának vezetõségi tagja. A kongresszust levélben üdvözölte Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök és általános meglepetésre Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Az üdvözlõ beszédek, az elnök és néhány területi szervezet vezetõjének a beszámolója után a kongresszus megszavazta a párt új alapszabályzatát, majd megválasztották az új vezetõséget. Az elnöki tisztségbe Szász Jenõt választotta újra a kongresszus, a választmány elnöke Szilágyi Zsolt lett, a hat alelnök: Tulit Attila, Árus Zsolt, Tõkés András, Sántha Imre, Szakács Botond és Orbán Mihály.
      Kövér László felidézte szónoklatában a nyolcvanas évek Magyarországát, amikor még senki sem gondolhatta, hogy valódi rendszerváltás lesz az országban és a szomszédságban. Mint ahogyan késõbb azt sem gondolhatta senki komolyan, hogy ugyanazoknak a pártoknak az emberei, amelyek ezeket az országokat csõdbe juttatták, tönkretették, néhány év múlva ismét visszatérnek a hatalomba, hogy ugyanott folytassák, ahol annak idején abbahagyták. Kövér 10-15 évvel ezelõtt azt is elképzelhetetlennek tartotta volna, hogy az RMDSZ 2004-ben illegitim eszközökkel megakadályozza saját ellenzékének a választásokon való részvételét, a nemzeti egység hamis mítoszára hivatkozva. A magyar politikus szerint az RMDSZ téved akkor, amikor az ellenzéki magyar politikusokban keresi az ellenséget. A veszély, amely az RMDSZ-re leselkedik, az, hogy vetélytárs nélkül is elveszítheti a választásokat. Éppen a Magyar Polgári Szövetség érdeme – mutatott rá Kövér –, hogy az autonómia ismét napirendre került, hogy egyáltalán beszélnek róla. Kövér László úgy véli másfelõl, az MPSZ elgáncsolását nem kell kudarcként megélni, hiszen azon múlik a választás szabadsága, hogy ki tudjuk-e fejezni saját érdekeinket, sikerül-e létrehozni az emberi kapcsolatok valódi hálóját az erdélyi magyar közéletben. “Ne az RMDSZ-t tekintsék politikai ellenfelüknek! Az igazi ellenfél a kishitûség, a beletörõdés”, figyelmeztette a küldötteket, arra biztatva õket, hogy magyarázzák el az RMDSZ-nek, mi is az autonómia. Az ellentéte a mai állapotnak, amikor Székelyudvarhelyen a 120 rendõrnek csupán 10 százaléka magyar, amikor a 80 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a közigazgatásban, az állami adminisztrációban dolgozók 80 százaléka román nemzetiségû, és Hargita megye a központi költségvetésbe történõ befizetések terén elõkelõ helyet foglal el a megyék ranglistáján, viszont a megyék számára visszautalt pénzek lajstromán hátul kullog. Éppen e visszásságok kiküszöbölése végett kell az autonómia, érvelt Kövér László, meg azért, mert Romániában negatív diszkrimináció folyik, emiatt sokkal kevesebb a magyar vállalkozó, emiatt oly kevés a munkahely magyar diplomások számára számarányunkhoz képest. A Fidesz politikusa kitért a kettõs állampolgárság kérdésére is. Elismerte, a mostani népszavazás eredményétõl függetlenül nagyon nehéz lesz olyan törvényt elfogadtatni az országgyûlésben, amely magyar állampolgárságot ad a határon túli magyarságnak. Egy SZDSZ-es politikus nyilatkozatára utalt: Eörsi Mátyás az ország veszedelmeként tüntette fel, hogy ha az erdélyi magyarok megkapnák a kettõs állampolgárságot, és így szavazójoghoz jutnának, az erdélyi magyarság 90 százaléka a Fideszre voksolna. Kövér László úgy látja, aligha lehet számítani a törvény elfogadásához szükséges kétharmados parlamenti többségre. És ha már a népszavazáson többen voksolnak nemmel, mint igennel, azt a határon túli magyarok újabb trianoni traumaként élnék meg. Kövér szerint várható, hogy a kormánypártok a népszavazás elõtt ugyanolyan riogatásba kezdenek, amilyet a 23 millió román beözönlésének rémképével mûveltek. Minden kedvezõtlen körülmény és elõjel dacára, hangoztatta a politikus, a Fidesz támogatja a népszavazást, és arra biztatja Magyarország lakosait, hogy igennel voksoljanak.
      Csapó I. József nélkülözhetetlennek nyilvánította beszédében egy olyan politikai szervezet létét, mint az MPSZ, amely politikai eszközökkel támogatja és felkarolja a székelyföldi autonómia ügyét. Hírül adta: nagy szervezkedés folyik a helyi önkormányzatok szintjén az autonómia kérdéskörében kiírandó népszavazás ellen. Ellene kampányolnak elõször is a prefektusok: körlevelekben fenyegetik meg a helyi tanácsokat, így nem csoda, hogy eddig csak a balavásári tanács fogadott el jóváhagyó határozatot a helyi népszavazás kiírására. Közben az RMDSZ félretájékoztat: azzal próbálja lejáratni az SZNT akcióját, hogy országos népszavazásra irányul, ami eleve ellehetetleníti az autonómia ügyét. Errõl szó sincs, szögezte le Csapó, hiszen a közösségi önkormányzat a székelyföldi magyarok ügye, arról nem a többségi lakosságnak kell döntenie. Az elnök rávilágított, azért is hiteltelen az RMDSZ jelenlegi “autonómiakezdeményezése”, mert 1992 óta vív reménytelennek tûnõ harcot a szervezeten belül az autonómiát támogató kisebbség az autonómiát ellenzõ többséggel. Mint mondotta, olyan kisebbségi törvénnyel, amilyet az RMDSZ akar, nem lehet autonómiát teremteni.
      Szász Jenõ a szövetség elmúlt nyolc hónapjának mérlegét készítette el felszólalásában. Kezdeti céljuk az volt, hogy megszûnjön az úgynevezett érdekvédelmi egyeduralom, hogy az embereknek visszaadják a választás szabadságát. Azt akarták, hogy jöjjön létre egy hiteles magyar képviselet, amely saját céljainkat érvényesíti az idegen környezetben, és nem fordítva: az idegen célokat érvényesíti magyar közösségünkben. A leköszönõ elnök közvélemény-kutatási adatokra hivatkozott: az MPSZ ismertsége a romániai magyarok körében 80 százalékos, és a megkérdezettek kétharmada szerint meg kell teremteni a romániai magyarok számára is a választás szabadságát. Ez azonban kivihetetlen az RMDSZ keretében – fejtette ki Szász –, hiszen a megyei szervezetek többsége ismét az elektoros választás mellett döntött, ami meghiúsítja az MPSZ-es jelöltek számára az objektív megmérettetést. Márpedig õk nem akarják jelöltjeiket “politikai vágóhídra” küldeni, ezért nem sétáltak be az RMDSZ által készített csapdába. Pártja számára az idei parlamenti választás csak egy állomás. Ez idõ szerint a választásokon való részvételre két lehetõséget lát jelöltjeik elõtt: függetlenként induljanak, illetve román pártok listáján mérettessenek meg. Közép- és hosszú távú céljuk a hatékony szervezetépítés, hogy két év múlva a magyarlakta erdélyi településeken mindenhol legyen tagszervezetük. A kettõs állampolgárság tárgyában azt emelte ki az MPSZ által rendelt közvélemény-kutatás eredményeibõl: a romániai magyarok 87 százaléka igényelné a kettõs állampolgárságot, és a megkérdezetteknek mindössze 7%-a használná ezt fel magyarországi áttelepedésre. Ezért is minõsítette érthetetlennek, hogy az RMDSZ a magyar állampolgárság ellen kampányol.
      A területi szervezetek vezetõi közül Szilágyi Zsolt bihari küldött mondott elsõként beszédet. A volt RMDSZ-képviselõ kitûzte a célt: az erdélyi magyar közösséget újra kell építeni. Az MPSZ nem néhány emberé, hanem közös vállalkozás. Súlyos hibának mondta, hogy a román hatalom elutasította az 54 ezer aláírással ellátott pártbejegyzési kérelmet, a Legfelsõbb Bíróság pedig máig nem közölte az elutasítás indokait. Az MPSZ összeállította a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz eljuttatandó iratcsomót, amelyben megfellebbezi a román törvényszék döntését. Tulit Attila az MPSZ-nek a romániai magyar médiában kialakult képérõl szólt. Vázolta, hogyan jutott el az MPSZ a kezdeti mellõzöttségtõl a mai számontartásig. Õ is elsõdleges feladatnak nevezte a szervezetépítést, de figyelmeztetett, hogy erre nincs hazai minta, mert az RMDSZ egy Bukarest-központú, vízfejû szervezet, amely a polgári szövetség számára nem lehet követendõ példa. Tõkés András arra hívta fel a választók figyelmét, hogy az autonómia ügye az MPSZ-nél nem kampányfogás, hanem szervesen beépül a szervezet rövid- és hosszú távú stratégiájába.
      A kongresszus nem döntött arról, hogyan vegyen részt az MPSZ a választásokon. Ez a megválasztott új vezetõség feladata lesz az elkövetkezõ hetekben. A titkos szavazáson a kongresszus Szász Jenõt választotta újra az MPSZ elnökévé, Szilágyi Zsolt a polgári szövetség választmányának elnöke lett, és hat alelnököt választottak a szakterületek ellátására.